Az úgy volt, hogy egyszer régen akadt pár nagyon unalmas, nagyon idegőrlő éjszaka, amikor semmi más nem marad egy szegény ügyfélszolgálatosnak a sok tojás között, mint lelki társa, az internet, és annak mindenféle bugyra. Ilyenkor megjelenik az igény valami olyasmire, amit már ismer, de még olvasna róla, vagy másképp gondol és hasonszőrű vélemények nyomai után nyomoz; de legalábbis halvány szikráját kutatja rajongásig imádott történetének másfajta befejezéséhez vagy folytatásához. A kitartó keresésnek pedig találat az eredménye.

Létezik egy olyan csodaszócska, hogy fanfiction, vagy rajongói irodalom. Gallyakkal borított titkos ösvény vezet hozzá, de aki egyszer rátalált és végigsétált rajta, annak örökre élmény marad. Persze nem látványosan, és nem azonnal, de erős hatással lesz későbbi irodalmi élményeire. Könyvek, filmek, játékok, show-műsorok továbbgondolása az én szememben egyfajta kreatív véleménynyilvánítás az adott mű felé. A kritikus nem a szerkezeti hibákat, karakterfejlődésének hiányát, fordulópontok és befejezések extrém hülye túlbonyolítását taglalja, hanem fogja, nyit egy új word dokumentumot, és megírja a saját verzióját az adott könyv egy bizonyos jelenetéhez, karakterének döntéseihez, vagy úgy az egész történethez. Tovább»