Szegecsvár

Ami azt illeti, kalapács van a kezemben, a hátamon meg tüskék. Kizárólag azért írok, mert szeretek. Amúgy a kalapácsot is, csak azt folyton elrontom.

Legfrissebb hozzászólások
  • seya: @: Ha az ember elég empatikus, akkor egy "Mi lenne, ha...?"-ba beleképzelve magát gyakorlatilag átélheti az adott szituációt.:) De azért nagyban segít, ha van személyes tapasztalat is mögötte.
    (2017-09-18 12:58:37)
    Mekk Elek vs MacGyver
  • arexitnozoqi: [url=http://100mg-viagracanada.com/]100mg-viagracanada.com.ankor[/url] <a href="http://sertralinezoloftonline.com/">sertralinezoloftonline.com.ankor</a> http://20mg-tadalafil-lowest-price.com/
    (2017-07-15 05:45:38)
    Porondon a szerelem táplálója vagy gyilkosa
  • erezacofater: [url=http://100mg-viagracanada.com/]100mg-viagracanada.com.ankor[/url] <a href="http://sertralinezoloftonline.com/">sertralinezoloftonline.com.ankor</a> http://20mg-tadalafil-lowest-price.com/
    (2017-07-15 05:32:54)
    Porondon a szerelem táplálója vagy gyilkosa
  • ubxuliraox: [url=http://100mg-viagracanada.com/]100mg-viagracanada.com.ankor[/url] <a href="http://sertralinezoloftonline.com/">sertralinezoloftonline.com.ankor</a> http://20mg-tadalafil-lowest-price.com/
    (2017-07-15 04:57:01)
    Porondon a szerelem táplálója vagy gyilkosa
  • isihbugr: [url=http://100mg-viagracanada.com/]100mg-viagracanada.com.ankor[/url] <a href="http://sertralinezoloftonline.com/">sertralinezoloftonline.com.ankor</a> http://20mg-tadalafil-lowest-price.com/
    (2017-07-15 04:48:24)
    Porondon a szerelem táplálója vagy gyilkosa
Feedek
Megosztás

Zóna adagok az étlapon

Zónázzunk, vagy lépjünk nagyot?

A havi témáról agyaltunk írós barátokkal. Komfortzónán kívül és belül, mezsgyén mozgó írói „vállalások” kapcsán pedig sokszor elhangzik a kultikus állítás: halottról jót vagy semmit. Ha az írás kényelmi szempont, akkor jobb, ha hozzá se kezdünk...

Szerintem a komfortzóna fogalmát nagyon sok mindenre érthetjük. És tényleg, mi ezakomfortzóna?

Tovább»

Förszt time Könyvfesztivál! - tényleg röviden... :)

Hát megtörtént. (Háttal nem kezdünk mondatot, csak hassal, de most muszáj.) Álmodoztam róla egy-egy merészebb alkonyi pillanatban, az utóbbi hetekben tobzódtam az izgalomtól, és két napja megtörtént. Megjártam a 23. Nemzetközi Könyvfesztivált, nemcsak íróként, olvasóként is először.

Bizony, még sosem vettem részt a rendezvényen, és igazából nem tudom megindokolni, hogy miért. Így alakult, és most dupla dózisban kaptam a könyves-löketet. Hihetetlenül pörgős és eseménydús nap volt, és nagyon élveztem.

Tovább»

Díjat kaptam, nem ereszt!

Érdekes dolog történt a minap. :D Díjat kaptam, méghozzá Tigitől! :)

 

Az előző díjhoz tartozó poszt ITT található.

Szabályok:

- Nevezd meg, hogy kitől kaptad a díjat!

- Írj magadról 11 dolgot!

- Válaszolj a feltett kérdésekre!

- Jelöld meg a kihívottakat!

- Tegyél fel 11 kérdést!

Utóbbi két feltételtől én most eltekintek, de ha valaki szeretné, akkor vigye és töltse ki. :) Rémes blogger vagyok…. :D Tovább»

Csupa – Kabra-kaDabra

Miután kiderült a márciusi S. M körblog témája, több időmbe telt a cikk szubjektív vagy objektív kidomborításáról szóló, önmagammal folytatott agyi diskurzusom, mint a gondolatok tényleges lejegyzése.

Az objektív összeszedettebb lett volna. :)

A szubjektív mindig csak olyan lesz, ahogy a gyakorlatban gondolkodom. Vagyis elrugaszkodott, elvekkel teli, kissé kifacsart és néha logikátlan. Az utóbbit bánom kivételesen a legkevésbé, mert ha már érzelmi szintet érint az írói tevékenység – és az érzelmek olykor minden logikát nélkülöznek –, jól reflektál a személy, és a tükörkép grimasza a falról.

Ebből már érződik, hogy maradtam a szubjektív oldalon, és innen próbálom vékony szeletekre szelni az IDEÁT, mint egy panoptikumban kiállított modellt.

IGAZ-E, HOGY AZ ÍRÓ ÖNMAGÁBÓL MERÍT?  Tovább»

Mekk Elek vs MacGyver

A februári Sorok mögött körblog témájának semmi köze az ezermesterekhez, sem a bábfilmsorozathoz. Adomája mégis ott zizeg a kérdés körül, ha feltesszük magunknak: az író számára a tehetség vagy a tanulás útja a meghatározóbb?

Pár éve betévedtem egy honlapra, ahol a tízmillió író országa címszó alatt a szerkesztők mindenkit arra bátorítanak, hogy tanuljon és írjon bátran, mert az írás tanulható, akár a jobb agyféltekés rajzolás, és az egész csak elhatározás kérdése.

Akkoriban sokat törtem a fejemet a felvetésen, később pedig azért nem, mert közben magam is tanulni kezdtem, sok minden történt velem; az első sikerek és kudarcok mellett lassan kirajzolódott a saját véleményem a tárgyban, és mára elég jól felismerem a marketing bölcseletek mögött megbújó, apró betűs buktatókat. Tovább»

Fanfiksön – avagy mindenkinek lóg egy idegen csontváz a szekrényében.

Az úgy volt, hogy egyszer régen akadt pár nagyon unalmas, nagyon idegőrlő éjszaka, amikor semmi más nem marad egy szegény ügyfélszolgálatosnak a sok tojás között, mint lelki társa, az internet, és annak mindenféle bugyra. Ilyenkor megjelenik az igény valami olyasmire, amit már ismer, de még olvasna róla, vagy másképp gondol és hasonszőrű vélemények nyomai után nyomoz; de legalábbis halvány szikráját kutatja rajongásig imádott történetének másfajta befejezéséhez vagy folytatásához. A kitartó keresésnek pedig találat az eredménye.

Létezik egy olyan csodaszócska, hogy fanfiction, vagy rajongói irodalom. Gallyakkal borított titkos ösvény vezet hozzá, de aki egyszer rátalált és végigsétált rajta, annak örökre élmény marad. Persze nem látványosan, és nem azonnal, de erős hatással lesz későbbi irodalmi élményeire. Könyvek, filmek, játékok, show-műsorok továbbgondolása az én szememben egyfajta kreatív véleménynyilvánítás az adott mű felé. A kritikus nem a szerkezeti hibákat, karakterfejlődésének hiányát, fordulópontok és befejezések extrém hülye túlbonyolítását taglalja, hanem fogja, nyit egy új word dokumentumot, és megírja a saját verzióját az adott könyv egy bizonyos jelenetéhez, karakterének döntéseihez, vagy úgy az egész történethez. Tovább»

Füvészkönyv - A trollokról

Jaj, mit találtam a gépem egyik poros sarkában.

Tovább»

Könyvbemutatón jártunk

Mesélni akartam a könyvbemutatóról, de arra gondoltam, nem tudnék teljes elragadtatás nélkül megnyilvánulni, és elképesztő lenne hosszan kifejteni, mekkora egy sikertörténet az enyém, holott nem. Vagy csak nem értem a kifejezés pontos értelmét.

A kiadóig, majd megjelenésig vezető út valójában nem az író, hanem a könyv sikere. Az író részéről mindez munka, túl a hobbin, élvezeten, megőrülős éjszakákon, szuper gondolatok gyors körmölésén, majd reggel ugyanezen gondolatok törlésén is túl. Aztán megfogja a könyvet, és még mindig nem tudatosul, majd mégis, és irány a könyvbemutató.

Jól éreztem magam, annak ellenére, hogy a múlt hetem zsúfoltra sikeredett, meg elfáradtam a költözésem miatt (ez évben ötödször játszom el ezt, ritka mazochizmus, beteg, senki se csinálja utánam, se felügyelettel, se anélkül nem ajánlom). Most épp a saját utcám túloldalára, pontosabban a szemközti házba. Játszottatok már el a gondolattal az ablakon kinézve, milyen lenne átlátni a falakon, olyan Szupermenes módban? Én gyermekkoromban rengetegszer, és ezért találtam viccesnek, hogy pont a szemközti lakásba költözöm. Hurcolkodás, kevés alvás, némi morgás, ruhaválogatás, gondolatébresztők.

Tovább»

Játék és interjú

Jó rég jártam erre, pedig milliónyi dolog történt velem tavasz óta. Ezért nem lesz belőlem soha tisztességes blogerina, és maradok a szertelen formámnál. Viszont, hogy egy percnyi nyugtotok se legyen tőlem, játékot hirdetek!

Szelfizzétek le az Öld meg Jana Robins kötetet valamelyik könyvesboltban, és az elkészült képet töltsétek fel a facebook profilomba.

A játékban résztvevők közül random névgenerátor segítségével kisorsolom azt az egy valakit, akinek még karácsony előtt elküldöm postán Cliffordot. Névre szólóan, és feltétlen szeretettel :)

És ha még valakiben mindig felmerül a kérdés (Oliveren kívül), miért kellene bárkinek is megölnie Jana Robinst, annak mindjárt itt egy személyes interjú a fiatal hölggyel.

Kellemes szórakozást, és remélem mindenkinek nagyszerű, hangulatos az adventje <3 Az enyém nektek köszönhetően ilyen szép!

Tovább»

Egy hete megjelent!